Ha jól számolom, kétszer voltam Morricone koncerten, ami azért így leírva elég furcsa. A zeneszerző ugyanis nem zenész, ebben az esetben "csak" karmester, a szerepe inkább csak lélektani egy ilyen hangversenyen. Ráadásul a Maestro már nem fiatalember, jövőre 90 (!) lesz, legutóbbi budapesti látogatásán is éreztem némi szánalmat, amikor a színpadra lépett. Azt is tudom, mennyire hiú ember, és milyen elképesztően élvezi a tapsot, arról nem is beszélve, hogy a próbákat halálosan komolyan veszi, és tényleg értő hozzászólásai, ötletei vannak.

Ettől függetlenül az idei koncertjére már nem megyek el, egészen egyszerűen azért, mert nem érdekel. Nem ad akkora élvezetet, pláne az Arénában. Nyilván más lenne mindez egy meghittebb helyen, jobb akusztikával. Nincs bajom nekem az Aréna hangzásával sem, de ez mégsem egy gigalátványos show, nem ez a lényeg. Mindkétszer nagyon messze ültem a színpadtól, alig láttam, mi történik, és tényleg nem tett hozzá semmit a látvány a hangzáshoz. Sokkal inkább hallgatom egy fejhallgatóval a szerzeményeit, vagy még inkább a filmekkel együtt.

Szerintem ez erősen túlárazott produkció, meg nekem parasztvakítás is, bocsika, de így gondolom. Ettől persze mindenki menjen el, aki szereti, inkább fizessen erre pénzt, mint a Nagy Mulatós Szuperbulyra Fási Ádámmal, mert ha valaki, Ennio Morricone - és népes családja - megérdemli.